Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

L�trej�tte, t�rt�nete:

Az ENSZ (Eur�pai Nemzetek Sz�vets�ge) fogadta el ezt a nyilatkozatot a II. vil�gh�bor� borzalmai ut�n �s nyom�n 1948. December 10-�n, s k�t �vvel k�s�bb ezt a napot az emberi jogok napj�nak �nnepek�nt vezett�k be a napt�rba. Az ENSZ k�r�s�re John Peters Humphrey kanadai jog�sz �s emberjogi aktivista sz�vegezte, szerkesztette meg. Seg�ts�g�re volt Eleanor Roosvelt (USA First Lady), Ren� Cassin (francia b�r�), Charles Malik (libanoni diplomata) �s P.C. Chang (k�nai professor).

Nyolc orsz�g kiv�tel�vel (Sza�d-Ar�bia �s a szovjet-blokk tagjai) egyhang�an megszavaztatott a nyilatkozat. Eddig a nyilatkozatot 337 nyelvre �s nyelvj�r�sra ford�tott�k le.

Formai �s tartalmi strukt�ra:

Egy bevezet� �s 30 cikk teszi ki a nyilatkozat eg�sz�t. A 30 pontban foglaltatnak az elidegen�thetetlen emberi jogok: az alapvet� polg�ri, kultur�lis, szoci�lis, gazdas�gi, politikai jogok. Ezek minden emberre vonatkoznak fajt�l, nemt�l, kort�l, sz�nt�l, nyelvt�l, vall�st�l, vagy politikai meggy�z�d�st�l f�ggetlen�l. A nyilatkozat nem t�rv�nyerej�, �gy nem k�telez senkit a betart�s�ra, de hat�sos eszk�z, ha diplom�ciai vagy erk�lcsi nyom�st akarnak gyakorolni egyes korm�nyzatokra.

A nyilatkozat alapja k�t m�sik a K�zgy�l�s �ltal 1966. December 16-�n elfogadott ENSZ nyilatkozatnak, a Polg�ri �s politikai jogok nemzetk�zi egyezs�gokm�nya, �s a Gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis jogok nemzetk�zi egyezs�gokm�nya. Akad�mikusok, �gyv�dek �s alkotm�nyb�r�k gyakran hivatkoznak r�.

A nyilatkozat legl�nyegesebb elemei:

• jog az �lethez, szabads�ghoz �s biztons�ghoz
• jog a m�vel�d�shez
• a gondolat, lelkiismeret �s vall�s szabads�ga
• a v�lem�ny �s kifejez�s�nek szabads�ga
• jog a kultur�lis �letben val� r�szv�telhez
• jog a mag�ntulajdonhoz
• v�delem a k�nz�s, a kegyetlen, embertelen b�n�sm�d �s b�ntet�s el�l

ITT OLVASHAT� AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZAT�NAK 30 CIKKELYE, VAGYIS BEVEZET� N�LK�L A DOKUMENTUM MAGA.

- vissza a dokumentumokhoz -