Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Létrejötte, története:

Az ENSZ (Európai Nemzetek Szövetsége) fogadta el ezt a nyilatkozatot a II. világháború borzalmai után és nyomán 1948. December 10-én, s két évvel később ezt a napot az emberi jogok napjának ünnepeként vezették be a naptárba. Az ENSZ kérésére John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte, szerkesztette meg. Segítségére volt Eleanor Roosvelt (USA First Lady), René Cassin (francia bíró), Charles Malik (libanoni diplomata) és P.C. Chang (kínai professor).

Nyolc ország kivételével (Szaúd-Arábia és a szovjet-blokk tagjai) egyhangúan megszavaztatott a nyilatkozat. Eddig a nyilatkozatot 337 nyelvre és nyelvjárásra fordították le.

Formai és tartalmi struktúra:

Egy bevezető és 30 cikk teszi ki a nyilatkozat egészét. A 30 pontban foglaltatnak az elidegeníthetetlen emberi jogok: az alapvető polgári, kulturális, szociális, gazdasági, politikai jogok. Ezek minden emberre vonatkoznak fajtól, nemtől, kortól, színtől, nyelvtől, vallástól, vagy politikai meggyőződéstől függetlenül. A nyilatkozat nem törvényerejű, így nem kötelez senkit a betartására, de hatásos eszköz, ha diplomáciai vagy erkölcsi nyomást akarnak gyakorolni egyes kormányzatokra.

A nyilatkozat alapja két másik a Közgyűlés által 1966. December 16-án elfogadott ENSZ nyilatkozatnak, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá.

A nyilatkozat leglényegesebb elemei:

• jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
• jog a művelődéshez
• a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
• a vélemény és kifejezésének szabadsága
• jog a kulturális életben való részvételhez
• jog a magántulajdonhoz
• védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől

ITT OLVASHATÓ AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATÁNAK 30 CIKKELYE, VAGYIS BEVEZETŐ NÉLKÜL A DOKUMENTUM MAGA.

- vissza a dokumentumokhoz -